Ezek a legjobb hőszigetelő anyagok 2023-ban!
Nehéz lenne olyan érveket találni, amelyek a szigetelés ellen szólnának, így inkább az a kérdés, hogyan szigeteljünk jól? Az energiaárak emelkedése egyértelművé tette, hogy a spórolás mennyire nem megoldás. Hosszú távra és megtérülés szempontjából vizsgálva csak a szigetelés jelenthet komoly előrelépést a legtöbb család számára. Mire érdemes odafigyelni a hőszigetelő rendszerek, anyagok kiválasztásánál? Cikkünkben erre adunk választ!
Ezért fontos a megfelelő hőszigetelés!
Amikor saját családi házunk szigetelését tervezzük (homlokzati hőszigetelés, lábazati vagy födémszigetelés), biztosak lehetünk abban, hogy ezáltal csökken a ház hővesztesége. Mérsékeljük a fűtésre vagy hűtésre fordított energiát, amely a költségmegtakarításban jelentkezik.
Melyek a hőszigetelés előnyei?
Számtalan érvet hozhatnánk fel a megfelelő szigetelés elvégzése mellett, de lássuk most csak a legfontosabbakat. Első helyen mindenki a fűtési költségek jelentős csökkentését szokta megemlíteni, de ez egyben a komfortérzetünk lényeges javulását is jelenti, ami szintén nem elhanyagolható szempont. A szigeteléssel a falak hőingadozását jelentősen csökkenthetjük.
Fontos az egészségünkre is gondolni, és akkor még csak nem is a téli megfázás jut az eszünkbe, hanem az is, hogy kevesebb szén-dioxid és szén-monoxid kerül a fűtéssel a levegőbe, egyértelműen tisztább lesz a levegő a lakótérben.
A megfelelő szigeteléssel nemcsak a téli hőveszteséget akadályozhatjuk meg, hanem a nyári nagy meleg ellen is jobban tudunk védekezni.
A szigetelés olyan jellegű munka, amely jelentős mértékben növeli az ingatlan értékét, tehát ezt sem szabad figyelmen kívül hagynunk.
A szigetelés pedig egyre fontosabb a környezetvédelem szempontjából is.
Mennyit takaríthatunk meg a hőszigeteléssel?
A legjobb döntés egy szakemberrel felméretni, hogy hol ”szökik el” a meleg az ingatlanunkból és milyen mértékű a hőveszteség. Ezt követően lehet csak egy szakszerű szigetelési tervet elkészíteni, amely egyúttal a rendelkezésre álló pénz lehető leghatékonyabb felhasználását is tartalmazza.
Lássuk, hogy jellemzően a lakás, illetve ház mely pontjain távozhat a meleg:
- A ház homlokzati felülete egyben a legnagyobb külső felület. A szakemberek szerint akár 40%-os is lehet itt a hőveszteség. Egy családi ház homlokzati hőszigetelésével a felére is csökkenthetjük a fűtésre kifizetett költségeket. Ez főleg a régi építésű, b30-as falazóanyagból készült kádárkocka jellegű épület esetében igaz.
- A lábazati hőszigetelés hiánya körülbelül 10-15%-os hőveszteséget okoz. Ennek a hatását ott fogjuk leginkább megérezni, hogy a szigeteléssel javul a komfortérzet, ráadásul megszüntethetjük a lábazati hőhidakat (megelőzve a penészedés kialakulását)!
- Födém vagy padlás szigetelésének a hiánya további 20% körüli hőveszteséget jelenthet – természetesen itt nagy a szórás a födém szerkezete és minősége szerint.
- Van még egy tényező, amelyre sokan nem is gondolnak. A hő 5-10% a kéményen keresztül távozik. Az új típusú kémények már el vannak látva hőszigeteléssel, de a kémény cseréjét csak akkor érdemes meglépni, ha már a régi tönkrement, szabálytalan, vagy ezzel együtt egy fűtéskorszerűsítést is elvégzünk.
- A végére maradt a homlokzat egyik olyan eleme, ahol szintén nagy lehet a hő nem kívánt távozása. A nyílászárókon keresztül akár 20%-os hőveszteséget is tapasztalhatunk.
Mit foglalhat magában a ház szigetelése?
A szigetelés egy komplex munkálatot jelent, ahol különböző felületekre érdemes az arra kialakított legjobb anyagokat felhasználnunk. Lássunk egy rövid összefoglalót:
Külső szigetelés
- Homlokzat
- Lábazat
Beltéri szigetelés
- Falak
- Padló
- Padlás
- Új nyílászárók
Hőszigetelő anyagok a hővesztés minimalizálására
A hőszigetelési megoldások közül választva figyelembe kell vennünk, hogy mit szeretnénk szigetelni, a ház mely részére kerülne a szigetelőanyag (homlokzat, födém, vagy lábazat). Nem utolsósorban függ az épület állapotától, a rendelkezésre álló pénzmennyiségtől és a lehetőségeinktől.
Vegyük sorra a leggyakrabban használt szigetelőanyagokat és vizsgáljuk meg, hogy melyik mire is való.
Polisztirol
A polisztirol, vagy más néven hungarocell, jelenleg a piacon kapható legkedvezőbb árú homlokzati hőszigetelő anyag. Alapanyaga a polisztirol, innen ered a másik elnevezése: EPS (expandált polisztirol) lap. Rendkívül jó hő- és páratechnikai szempontból, hőszigetelő képessége az idő múlásával sem csökken. A hungarocellel való munka egyszerű, kedvező mechanikai tulajdonságai miatt könnyen vágható és formázható, felhelyezhető. 1-30 cm-es vastagságban is gyártják.
Miben más az XPS szigetelés? Mind az XPS, mind pedig az EPS lapok polisztirolból készülnek, a különbség részben abban rejlik, hogy másféle technikával gyártják őket. Az EPS lapokat expandálási eljárással készítik, apró polisztirol golyókat fújnak fel sokszorosukra, amíg el nem érik a megfelelő méretet és formát. Az XPS lapok kiindulási anyaga a polisztirol kristály és ezekből extrudálási eljárással készítik el a zárt cellás XPS-t.
Az XPS mechanikai tulajdonságai lényegesen jobbak mint az EPS-é, hiszen kevésbé érzékeny a nyomásra és az XPS lemezek vízfelvétele is alacsonyabb. Az XPS lapok kiválóak lábazati hőszigetelésre.
Az EPS-hez képest a grafitos polisztirol lap azért kedvezőbb sok esetben, mert ugyanaz a hőszigetelő képesség már kisebb vastagság esetén is elérhető. A grafitos polisztirol lap polisztirolból és mikroszkópikus méretű grafit adalékból áll. Ezért aztán sokkal jobb hőszigetelő képességet mutat. Olyan helyeken különösen hasznos, ahol nem lehet túl vastag homlokzati hőszigetelést feltenni.
Kőzet- és üveggyapot
A kőzetgyapot alapanyaga megolvasztott, bányászott kőzet. Ez adja a szilárd vázat, a szálak között megrekedt levegő pedig biztosítja a hőszigetelést. Többféle sűrűségű kőzetgyapot közül lehet választani, a kisebb sűrűségű hőszigetelést általában födémek, álmennyezetek, válaszfalak és magastetők hőszigetelésére használják. A nagyobb sűrűségű, vakolható kőzetgyapot pedig homlokzati falak szigetelésére alkalmas.
Az üveggyapot szintén a szálas hőszigetelések közé sorolható. Az üvegből nagyon vékony, hosszú és rugalmas szálakat formálnak és ezt kötőanyaggal bevonva születik meg az üveggyapot szigetelőanyag. Az üveggyapot tekercseket főleg szarufák közé a tetőtérben használják, a táblás üveggyapotot pedig falak, belső elválasztók fa- és fém vázszerkezetű épületek szigetelésére veszik igénybe.
Miért fontos ismerni az U-értéket?
Az u érték a hőátbocsátási tényezőt jelöli. Azt a hőmennyiséget határozza meg, amely az adott szerkezet (anyag) 1 m2 felületén 1 másodperc alatt átáramlik, amikor a külső és belső hőmérséklet különbsége 1 fok. Az alacsonyabb érték kedvezőbb hőtechnikai jellemzőt jelent.
Bizonyos munkálatokat biztosan el tudunk végezni, azonban egy komplex, sok millió forintos szigeteléshez érdemesebb szakembert hívni. Bármilyen kérdés esetén forduljon hozzánk bizalommal!